virag

 

A kecske a tülkös szarvúak családján belül a kecskeformák alcsaládjába tartozó kérődző páros ujjú patás háziállat.  A vadkecske háziasított alfaja. Az ókori görögök szent állatnak tartották, mivel tőle „tanulták el” a szőlő metszését. Magyarországon a szegényebb néprétegek tartották, ezért a szegény ember tehene néven is illetik. „Kecske” szavunk ősi eredetű, már a honfoglaló magyarság is hasznosította, sőt minden részét felhasználta. Az ókori Babilóniából ránk maradt metszetek is ábrázolják, ez is bizonyítja, hogy az első haszonállatok egyike volt a kecske. Az állat érdekessége, hogy olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll.

Számos kecskefaj ismeretes, ezek közül farmunkon az alábbi kecskefajták találhatóak meg: magyar tincses, alpesi és Saanen-völgyi. Ez utóbbi Európában egyike a legismertebb, és legelismertebb fajtáknak.

Termékek – „Amit eszel, azzá leszel!”

A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, műtrágyával nem kezelt, szintetikus és toxikus anyagot nem tartalmazó termék. Az ilyen módon előállított termékek (az alacsonyabb hozam miatt) mennyiségben elmaradnak vegyszerekkel kezelt társaiktól, és magasabb költségekkel állíthatók elő. A hiteles biotermék mindig drágább, de magasabb minőséget is képvisel.

Farmunkon kizárólag az öko-előírásoknak megfelelően feldolgozott termékek elérhetőek, ezek minősítése folyamatban van.

A Fülöp Farmon a feldolgozás során semmilyen mesterséges anyag nem kerül az előállított élelmiszerbe, kizárólag natúr, mesterséges adalékanyagoktól mentes fűszereket használunk. Minden termékünk hagyományos technológiával (pl.: köves füstölés), eredeti házi recept alapján készült organikus élelmiszer.


Érdekességek:

  • Kecsketej a mitológiában

Zeusz a mitológia szerint Kronosz titán és Rhea titanisz fia. Kronosznak megjósolták, hogy fia ugyanúgy le fogja taszítani trónjáról, ahogy ő tette apjával, Uranosszal, ezért első öt gyermekét születésük után lenyelte. Rhea, hogy legkisebb gyermeke elkerülje ezt a sorsot, Kréta szigetén szülte meg Zeuszt, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott oda a csecsemő helyett. Zeusz ezután szüleitől távol nevelkedett; több variáció is létezik arra, ki nevelte fel: nagyanyja, Gaia; egy Amaltheia nevű kecske, akinek szarvából később a bőségszaru lett, bőréből az aigisz; egy Adamanthea nevű nimfa (aki egy kötélen lógatva tartotta, mivel a levegőben láthatatlan volt Kronosz elől); egy másik nimfa, akit Zeusz később a csillagok közé emelt; vagy Melissza, aki kecsketejjel táplálta.

  • Kecskesajt a történelemben

Ezt az ínyencséget már Homérosz is megemlíti az Odüsszeiában. A kecskesajt a görög kereskedelem fontos árucikke volt. Erőt adott a harcba indulóknak, áldozatul mutatták be az isteneknek, és szerelmi ajzószerként is alkalmazták. A Római Birodalom középső területein nagy mennyiségben állítottak elő friss kecskesajtot, amely állandó összetevője volt a rómaiak étrendjének, de ismerték a kemény sajtokat is. A Középkorban fizetőeszközként is használatos volt.

  • Kecske a szőlőtermesztésben

A szőlőtermesztés kezdetén a gazdák a kecskét szent állatnak tartották, mert miután a kecske megrágta a tőke hajtásait, azok megeredtek. A szőlővesszők megrágásával hozzásegítették őket a termés minőségének és mennyiségének a szabályozásához.

  • A kecske születése

A megszületett kis kecskék azonnal lábra állnak, és az anyjuk letisztogatja őket, majd elfogyasztja a tápanyagban gazdag méhlepényt. A frissen szült anyákat a gidáikkal együtt 2-4 hétre elkülönítjük. Ezek a kis „szülőszobák” azért szükségesek, hogy a többi állat ne tehessen kárt a kicsinyekben. A világra jött kis kecskéknél rendkívül fontos, hogy néhány órán belül szopjanak, mert az anyakecske szervezete csak ekkor termeli az úgynevezett föcstejet (ez emberi fogyasztásra alkalmatlan, bár létezik gyógyítási eljárás csecsemőknél, ahol kis dózisban alkalmazzák), amiben az újszülött számára létfontosságú anyagok vannak. Időnként előfordul, hogy az anya az ellést követően elpusztul, vagy valamilyen okból nem tud szoptatni. Ekkor egy másik anya szoptatja, vagy cumisüvegből tehéntej-készítményt adunk neki.


Kecskeköröm legenda:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű királylány. Ám hiába jártak messze földről csodájára szépségének, senki sem válthatott szót a szépséges hajadonnal, mert néma volt. A Tihany környéki dombokon legeltette aranyszőrű kecskenyáját.

Megpillantotta egyszer a lányt a Balatonból kiemelkedve az ősz hullámkirály. Kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, cserébe – ígérte – feloldja a hajadont a némaság alól. Így is történt. A királyfi azon nyomban erőre kapott a kecsketejtől, a lány pedig csengő hangon megszólalt. Az ifjú amint megpillantotta a lányt, beleszeretett, de a királylány szívét kevélység töltötte el. Nem állt szóba senkivel, kegyetlenül elutasította a hullámkirály fiát is, aki belehalt bánatába.

Szörnyű haragra gerjedt a király: megátkozta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. A gazdátlanul maradt aranyszőrű nyáj a Balatonba veszett, a kecskék körmeit azóta vetik partra a tó hullámai. És a gőgös királylány? Nem látta azóta emberfia. Fogott rajta a király átka: ahogy korábban senkivel nem ereszkedett szóba, úgy a sziklába zárva készségesen felelget minden arra járónak, aki megszólítja. Belőle lett ugyanis a tihanyi visszhang.

 

virag